1.

Így készüljünk fel a fûtési szezonra - központi fûtés szerelõ - épületgépész

Légtelenítés, nyomásellenõrzés, karbantartási díjak

Van ahol már beindították a fûtõberendezéseket, néhányan azonban még várnak vele. Bármelyik csoportba is tartozzunk, még biztosan nem késõ elvégezni a szükséges karbantartást. A fûtésszezon közepén tönkremenõ kazán ugyanis nem csak rengeteg bosszúságot okoz a tulajdonosának, hanem jelentõs plusz kiadást is. Érdemes ezért minden szezon elején átvizsgálnunk fûtõberendezéseinket, és megtenni a szükséges lépéseket azok hibátlan mûködéséért.

Néhány dolgot saját kezûleg is elvégezhetünk, de cikkünkben emellett természetesen a szakemberek által végzett ellenõrzések, illetve karbantartási munkálatok aktuális árairól is beszámolunk.

Gázkazán – víznyomás ellenõrzése

A fûtõberendezések korszerûsödésével egyre inkább csökken a saját kezûleg elvégezhetõ munkák száma, de azért van még néhány feladat, amihez nem kell feltétlenül szakembert hívnunk. Az elsõ ilyen a kazán belsejében lévõ víznyomás ellenõrzése. Gyakorta tapasztalják a gázkazánok tulajdonosai, hogy a nyári üzemmódról való átállás után a kazán egyszerûen nem akar begyulladni. Ilyenkor mindenekelõtt a víznyomást célszerû ellenõrizni. Minden kazánon találunk a nyomást jelzõ órát, amin – típustól függõen – jellemzõen 1,2 és 2,0 bar közötti értékben kell tartózkodnia a mutatónak. Az optimális tartományt általában zöld színû sáv jelzi a mérõóra számlapján, de ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, akkor olvassuk el a kazán útmutatójának erre vonatkozó részét. (Ha nincs már meg az útmutatónk, akkor sem kell kétségbe esni, egy internetes keresõbe beütve a kazánunk típusát biztosan megtaláljuk valahol a beszkennelt változatát.)

Szezon eleji karbantartások és áraik

A kazánokat és konvektorokat az optimális mûködés érdekében nem árt szakemberrel is átvizsgáltatni a fûtési szezon kezdetekor. Egy nem megfelelõen mûködõ kazán akár 4-6 százalékkel rosszabb hatásfokot produkálhat, ami hosszabb távon jóval drágább mulatság, mint az ellenõrzés és karbantartás díja. Az egyszerû felülvizsgálat ára körülbelül 2-3 ezer forintba kerül, kiszállási díjat nem szokás külön felszámolni. Ha a kazán, vagy a konvektor egyes alkatrészei tisztításra, vagy cserére szorulnak, ott már egyértelmûen az alapanyag árától is függ a végeleges díj, viszont néhány alapvetõ munkadíjat meg tudunk osztani Olvasóinkkal.

A gázkazánok karbantartási díja 5 és 7 ezer forint között mozog, ez az egyébként nem hibás, de nem is optimálisan mûködõ kazánokra vonatkozik. Ez az ár magába foglalja az égõk tisztítását, a deflektor ellenõrzését, a kazán beszabályozását, illetve a gáztömörség ellenõrzését is. A legtöbb helyen ebben az árban a kémények ellenõrzése is szerepel.

A gázkonvektorok karbantartása valamivel olcsóbb, jellemzõen 3 és 5 ezer forint közöttire tehetõ. A karbantartás árában benne van az elhasználódott fúvókák cseréje, az égõfej tisztítása, a beszabályozás, valamint a gáztömörség ellenõrzése.

Ezekbõl az árakból jól látható, hogy egy szezon eleji átvizsgálás és – amennyiben szükséges – az alapvetõ alkatrészek javítása, cseréje, tisztítása nem csak optimálisabbá és komfortosabbá teszi a fûtést, de nem kerül többe, mint amennyivel magasabb fûtésszámlát kell fizetnünk egy rosszul beállított készülék miatt. Az pedig pénzben ki sem fejezhetõ, ha a fûtõberendezésünkrõl a szezon elején derül ki, hogy gond van vele, és nem a tél kellõs közepén adja be a kulcsot.

2.

Milyen hibák okozzák a falak vizesedését és hogyan lehet azokat megszüntetni?

Ennek a problémának a behatárolása nagy szakértelmet és tapasztalatot igényel, mivel az épületeknél a legtöbb esetben ezek a hibák összetetten, egymást befolyásolva jelentkeznek.

Kezdjük azokkal, ahol az utólagos víz elleni falszigetelések hatástalanok, alkalmazásuk csak felesleges kiadásokhoz vezet!

1. Építési nedvesség

Penész képződhet azoknál az új vagy frissen felújított épületeknél, ahol az építési nedvesség még nem száradt ki. A tökéletesen záró új ablakok és a szigetelés miatt a megfelelő szellőztetés hiányában a lakás páratartalma elérheti akár a 80%-ot is. 

A magas páratartalomnál alacsonyabb hőmérsékletet is kellemesnek érzünk, ezért a kisebb hőfokú fűtés miatt a falak is kisebb hőmérsékletűek, és lecsapódik a pára, ami táptalaja lehet a penésznek. 

Megoldás:

Túlfűtéssel, intenzív szellőztetéssel megvalósítható az épület kiszárítása, majd egyenletes hőmérsékleten tartással és megfelelő szellőztetéssel megakadályozható a párásodás miatt keletkező penészesedés. Párátlanító berendezés segítségével gyorsítható a kiszárítás.

2. Gépészeti nedvesedés

Víz nyomóvezeték hiba: ha az épületben lévő összes fogyasztót elzárjuk, és az épület vízórája mégis forog, akkor valahol szökik a víz.

Megoldás:

Vízvezetékhez értő szakemberrel be kell határolni a hibát, a sérült szakasz cseréjét vagy javítását meg kell oldani, végül a felázott vakolatot le kell cserélni.

Fűtési rendszer hiba: mivel ezek a rendszerek zártak, tehát nincs fogyasztó, ezért a rendszerben lévő víz mennyisége is állandó, ennek a vesztesége egy szezonban minimális. 

Amennyiben mégis folyamatos utántöltést igényel, úgy hibás a fűtési kör és valahol szökik a víz.

Megoldás:

Ugyanaz, mint a víz nyomóvezetéknél.

Szennyvíz vezeték hiba: általában a vizes blokkok közelében és ezen belül is a vezetékek vonalának közelében jelentkezik.

Megoldás:

Ugyanaz, mint a víz nyomóvezetéknél.

3. Higroszkópikus nedvesség

Amennyiben a vakolatban illetve az építőanyagban magas a sókoncentráció, úgy ezek a sók képesek megkötni a levegő páratartalmát, ezáltal foltosodást, festék és vakolatroncsolódást okozva.

Ez például akkor szokott előfordulni, ha egy régi épülethez bontott anyagból építenek hozzá, vagy ha az egyszer már átázott, sóval telt építőanyag újravakolását nem a megfelelő módon végzik el.

Megoldás:

A sós vakolat leverése, a felület sótalanítása, majd újravakolása, lehetőleg légpórusos vakolattal.

4. Építési hiányosság/hiba

Ilyen lehet a nem megfelelő tetőszigetelés, a hibás csatorna, a víz nem megfelelő elvezetése a falakról, a rosszul kialakított pozitív lábazat.

Megoldás:

Értelemszerűen, ne folyassuk a falra a vizet, a csatornázás legyen jó, a csatornavíz elvezetését oldjuk meg, a járda kifelé lejtsen a falaktól, a járda és a lábazat közötti rés legyen kitöltve lágybitumennel.

Amennyiben a lábazat pozitív, tehát kiáll a fal síkjából, ügyeljünk rá, hogy a járda felé lejtsen, nehogy télen a hó megálljon rajta, és a falba szivárogjon a víz.

Következő Hírlevelünkben szó lesz a főleg téli időszakban jelentkező penészesedésről, a kapilláris rendszerben felszívódó vízről, a leomló, salétromos vakolatokról és a megszüntetésük módjáról.

www.falkiszaritas.hu

--------------------------------------------------------------------------------------------

 3.

Nyílászáró korszerűsítése saját kezűleg 1. rész

Így érhetünk el 5-10 százalék energiamegtakarítást filléres megoldásokkal

A fűtési szezon elindulásával egyre több kérdés érkezik szerkesztőségünkhöz olyanoktól, akik ugyan nem engedhették meg maguknak lakóházuk korszerűsítését, ugyanakkor szeretnének spórolni a fűtésen. Erről szóló cikksorozatunk első részében arról beszélünk, milyen egyszerű, olcsó, és akár saját kézzel is elvégezhető módszerek léteznek arra, hogy ne szökjön el otthonunk melege a nyílászárókon keresztül.

Az ablakokon keresztül távozik el a drágán megtermelt hőenergia mintegy 30 százaléka a lakásból. Az itt eltávozó hőnek nagy részét meg lehet fogni korszerű, hőszigetelt nyílászárókkal. Nem mindenkinek adatott meg azonban, hogy belevágjon az igen költséges felújításba, így félve várja az idei telet is. Nem kell azonban ölbe tett kézzel végignéznünk, ahogyan az otthonunk melege, és a pénztárcánk tartalma szép lassan kiszivárog a régi nyílászárók résein. Lássuk, milyen megoldások léteznek.

Gumitömítés beépítése, régi tömítések cseréje

A régi – jellemzően fa – nyílászárók nem rendelkeznek tömítéssel. Így nem csak a rosszul hőszigetelő ablaküvegeken, hanem a tok és a keret közti réseken is ellenőrizetlenül szökik a meleg. Ha megfelelő tömítéssel tudjuk ellátni régi ablakainkat, azzal akár 5-7 százalékos energiamegtakarítást is elérhetünk. Szinte bármelyik barkácsüzletben hozzá tudunk jutni a képen is látható, folyóméterben forgalmazott gumitömítések valamelyikéhez.

Ezeknek a tömítéseknek 100-200 forint métere, ami egyáltalán nem nagy összeg ahhoz képest, amennyit spórolhatunk általa, illetve amennyivel megnő alkalmazásukkal a lakás komfortérzete. Érdemes először egy rövidebb darabot vásárolni, ugyanis gyakran előfordul, hogy a túl vastag, vagy nem megfelelő profilú tömítés miatt nehézkessé válik az ablakok becsukása, ami folyamatos bosszankodást okoz a tulajdonosnak. A gumitömítések ugyanis jól zárnak, ám viszonylag rosszul tömörödnek.

Erre a problémára megoldás lehet a tömítő szivacs, ami elég jól tömörödik ahhoz, hogy szinte bármilyen vastagságú szivacscsík megfeleljen a célra, a szigetelő hatásuk azonban elmarad a gumitömítésétől, valamint élettartamuk is csupán 2-3 év a gumitömítések 10 évével szemben. A szivacs tömítést 10 méteres kiszerelésben vásárolhatjuk meg, ára 800 forint. A gumitömítést, valamint a szivacs tömítést is egyszerűen, mindenféle képzettség nélkül fel tudja tenni bárki. Csak alaposan meg kell tisztítani az ablakkeretet és a tokot, majd a tömítés öntapadós feléről eltávolítjuk a védőfóliát, és ráragasztjuk a felületre.

Új nyílászárók esetében is előfordulhat, hogy a tömítések már elhasználódtak, és emiatt az ablak szigetelése romlott. Ha ránézésre kopottnak, vagy hiányosnak látjuk a tömítést, akkor elgondolkodhatunk annak cseréjén. Ha azonban erős dörzsölésre apró darabok válnak le a felületéről, és porózusnak érezzük a tapintását, már biztosak lehetünk abban, hogy alaposan megértek a cserére. Itt figyelembe kell vennünk, hogy a gyártók különböző profilú tömítéseket használnak, így célszerű onnan vásárolni, ahol az ablakokat is vettük. Ha erre nincs lehetőség, akkor vágjunk le egy rövid darabot a már meglévő tömítésből, és vigyük magunkkal, hogy biztosan ugyanolyat vásároljunk.

Vasalat állítása, cseréje

Régi nyílászáróknál gyakori probléma, hogy az ablak, vagy ajtó „leszáll”, azaz vetemedés, vagy a vasalatok öregedése miatt elkezd szorulni, és rosszul záródik. Emiatt is szökhet a hőenergia a lakásból, így mindenképpen érdemes átnéznünk nyílászáróinkat ebből a szempontból is. A korszerűbb ablakok és ajtók esetében általában van utánállítási lehetőségünk, így egy imbuszkulccsal egyszerűen és gyorsan orvosolhatjuk a problémát. Ha azonban ennek lehetőségei már kimerültek (nincs már hova állítani a vasalatot), vagy egyáltalán nem is volt ilyen opció, akkor érdemes elgondolkodni a vasalatok cseréjén.

Ehhez mindenekelőtt egy szakember segítségére van szükségünk, aki meg tudja állapítani, valóban javítana-e a helyzeten a vasalat cseréje. Aki még nem próbálkozott ilyen munkával, semmiképpen se fogjon hozzá egyedül, bízza azt szakemberre. (Természetesen ha valaki már próbálkozott vele, de nem járt sikerrel, neki is a szakember javasoljuk.) A beépítő mester munkadíja, és a vasalat nem feltétlenül olcsó, de jó eséllyel így is megússzuk néhány tízezer forinttal, ami elhanyagolható a teljes nyílászáró-csere árához képest, a megtakarítás pedig kézzel fogható lesz.

A téma igen szerteágazó, ezért 2012. november 7-én újabb résszel jelentkezünk, amelyben még mindig a nyílászárókról lesz szó. Akkor bemutatunk néhány praktikát, ami egyáltalán nem kerül pénzbe, mégis tudunk vele spórolni, valamint egy módszert, ami még mindig nem olyan drága, mint a nyílászáró-csere, de a legjobb hatásfokot biztosítja mind közül. Hamarosan jelentkezünk!

Képek forrása: http://www.nadland.hu

Mit tehetünk, hogy ne szökjön ki a meleg az ablakon?

A „Nyílászáró korszerűsítése saját kezűleg” című cikk folytatása

Természetes, hogy aki még nem engedhette meg magának a nyílászárók cseréjét, az sem szeretné, hogy az otthon (egyre drágább) melege ellenőrizetlenül kússzon ki a régi ablakok résein, vagy rosszul hőszigetelő üvegein keresztül. Nekik segít ez a cikk.

Az előző részben arról beszéltünk, milyen filléres megoldások léteznek arra, hogy némileg korszerűsítsük nyílászáróinkat, így azok jobban hőszigeteltek legyenek. Most egy némileg költségesebb megoldást is bemutatunk, ami még mindig nem kerül annyiba, mint a nyílászáró-csere, ugyanakkor az eddig taglaltaknál jobb hatásfok is elérhető vele. A cikk második részében pedig néhány tanácsot adunk, amivel befektetés nélkül is tudunk spórolni.

Új üvegek

A régi ablakok üvegei a mai kor követelményei mellett úgy hatnak, mintha csupán azért lettek volna beépítve, hogy legyen mit tisztítani. A hőenergiát majdhogynem akadálytalanul engedik kiáramlani a szabadba. A legnagyobb megtakarítást tehát az üvegek cseréjével tudjuk elérni. Ez az a mozzanat, amibe egyáltalán nem érdemes tapasztalat nélkül belefogni, mert csak kiadás lesz belőle, spórolás nem. Vannak szakemberek, akik kifejezetten erre szakosodtak, a régi ablaküvegek helyére korszerű, kétrétegű, hőszigetelt üveget építenek be. Tény, hogy itt már sem az alapanyag, sem a munkadíj nem tartozik az olcsó kategóriába, de árajánlatot kérni mindenképpen érdemes.

Bár a megtakarításban nem játszik szerepet, mégis jó hatással van hőérzetünkre, ha meleg színekkel kompenzáljuk a hideg évszakot. Bizonyított tény, hogy a narancssárga, napsárga, piros, vagy a barna árnyalatainak láttán megemelkedik hőérzetünk, sokszor a megszokottnál némileg alacsonyabb hőmérsékletet is elegendőnek érezzük, ha meleg színekkel vesszük körbe magunkat. Mindez persze nem azt jelenti, hogy télire fessük át a szobákat, de néhány ágytakaróval, függönnyel, szőnyeggel, vagy akár pár asztali dísszel könnyedén melegebb hangulatot varázsolhatunk a lakásba.

Ne feledjük azonban, hogy mindez csak időleges megoldás. Amint az időjárás – valamint pénztárcánk tartalma – megengedi, csatlakozzunk ahhoz a több tízezer magyar családhoz, akik házuk energetikai korszerűsítésével nem csak magukon segítettek, de az élhetőbb környezetért is tettek valamit!

------------------------------------------------------------------------------------------- 

4.

Milyen hibák okozzák a falak vizesedését és hogyan lehet azokat megszüntetni? #2

Előző Hírlevelünkben azokról a hibákról volt szó, amiknél az utólagos falszigetelések nem segítenek.

Most pedig vegyük sorra azokat, amiknél az utólagos falszigetelés elhagyása azt eredményezi, hogy akár éveken át dobáljuk ki a pénzt az ablakon!

1. Páralecsapódás, penész

Azoknál a nem új építésű házaknál, ahol penész képződik a falakon, főleg a sarkokban és az élekben, szinte biztos, hogy a szakzsargon által csak "hőhidas" szerkezetnek nevezett jelenséggel van dolgunk.

Mit is jelent ez valójában és hogyan keletkezik?

A hőhíd a falszerkezet egy olyan felülete, amely jobban vezeti a hőt, mint a többi rész. Ezeken a helyeken a hő a belső meleg felől a külső hidegebb rész felé áramlik, azaz "szökik a meleg". 

Ugyanakkor a belső levegő páratartalma ezeken a helyeken kicsapódik, majd idővel megtelepszenek a penészgombák.

Kialakulását alapvetően két dolog okozhatja, egyik a nem megfelelő hőszigetelés, a másik a falszerkezetbe alulról felszivárgó víz, ami a falat jó hővezetővé, és ezáltal hőhidassá teszi.

Megoldás:

Mielőtt megoldanánk ezt a problémát, el kell tudnunk dönteni, hogy pontosan melyik az előző két kiváltó ok közül az, amelyik felelőssé tehető a kialakult helyzetért. 

Ehhez általában célszerű szakember segítségét igénybevenni, aki a helyszíni épületfelmérés során meg tudja állapítani a pontos okot.

Ennek ismeretében lehet eldönteni, hogy hőszigetelést vagy vízszigetelést kell csinálni.

2. Kapilláris vizesedés, salétromosodás a falak felületén

Amennyiben az épület vízszintes sávszigetelése (általában kátránypapír) hiányzik, elöregedett, vagy sérült, a talajpára akadálytalanul jut el a falakba. 

A felszívódó víz oldja a talajban lévő ásványi anyagokat és magával viszi azokat a falba.

A víz a párolgás során ezeket a sókat a vakolatba szállítja, majd miután onnan eltávozik, a kiszáradó, megszilárduló, kikristályosodó sók térfogat növekedése miatt peregni kezd a vakolat és mállik a fal.

Megoldás:

Látnunk kell, hogy a probléma kettős: az egyik a felszivárgó víz, a másik a sóval telített építőanyag és vakolat.

Így a megoldás is kétlépcsős kell legyen, először valamelyik utólagos falszigetelési módszer segítségével szüntessük meg a víz falakba történő felszivárgását.

Miután ez megtörtént és - lehetőség szerint - a fal már kiszáradt, jöhet a sóval szennyezett, salétromos vakolat cseréje.

Nagyon fontos: ha a fenti két lépés bármelyikét elhagyjuk, akkor gyakorlatilag nem oldottunk meg semmit!

Az utólagos falszigetelés nem szünteti meg a salétromosodást, és a fal nem szárad ki attól, hogy valamivel levakolják, vagy lekenik a felületét! 

Következő Hírlevelünkben szó lesz az utólagos falszigetelés módszerei közül arról, ami talán a legtöbbünknek először jut eszébe, ha a vizesedés megszüntetéséről van szó. Igen, ez a lemezbesajtolás..

www.falkiszaritas.hu

------------------------------------------------------------------------------------------

5.

Eljött a papírbeton ideje? 30 százalékkal olcsóbb házak épülhetnének

Farkas Tibor | 2012. január 9. 6:27 | Módosítva: 2012. január 10. 6:57 | 7 hozzászólás
Címkék: energiatakarékosság, építőipar, Nagy Tamás, papírbeton | magazin összes címke »

Már 1928-ban feltalálták a papírbetont, azonban tömeges alkalmazása eddig elmaradt. Most, amikor a nyugati jóléti társadalom és a lakáshitelezés átalakul, eljöhet a papírbeton ideje, amelynek alkalmazása akár 30 százalékkal is csökkentheti az építési költségeket. Nagy Tamás építész egy komplett építési rendszert dolgozott ki a papírbetonra alapozva. Erdőkertesen szeretne felépíteni egy mintaházat.

A papírbetont 1928-ban szabadalmaztatták, de ipari méretekben nem terjedt el. Pedig a papírbeton előállítása nagyon egyszerű: alkotóelemei a papír, a föld és a víz. A receptúra szerint a papírt vízben kell puhára áztatni és összeturmixolni, majd homokkal és portlandcementtel elkeverni. A papír aránya 50-80% közötti lehet, míg a cement a papírbeton kb. 10%-át teszi ki. A homokot földdel is lehet helyettesíteni, a legerősebb papírbetonhoz pedig homok helyett mészkövet kell alkalmazni. A víz adagolása szinte ösztönös, hiszen ha túl kevés vizet használunk, akkor a massza nem elég folyékony. Ha viszont az optimálisnál több vizet öntünk a keverékbe, akkor az elpárolog vagy elszivárog a földbe.

A turmixolásra és keverésre egy betonkeverő is alkalmas. Ha pedig elkészül a papírbeton masszája, akkor az számos módon formázható és felhasználható. A falazáshoz készíthetünk belőle tetszőleges formájú és méretű téglát, beönthetjük zsaluelemek közé, vagy szórással is felhordhatjuk valamilyen más felületre. Aljzatbetonként is alkalmazható, vagyis hagyományos módon ki kell önteni és el kell simítani.

Olcsóbb építőanyag

Manapság a gazdasági válsággal egyidőben előtérbe kerül az energia- és az építési költségek csökkentésének szükségessége, vagyis eljöhet mifelénk is a papírbeton ideje. Olcsóbb ingatlanokra van szükség, amit még finanszírozni tudnak a vásárlók. Hiszen a hitelpiac is valószínűleg visszatér a 80-as évekig működő kapitalista modellhez, amikor a bankok nagyobb betétállomány mellett helyeztek ki hiteleket, vagyis a 10-20%-os önrészhez finanszírozott 80-90%-os hitelarány nem valószínű mostanában.

A papírbetonból épült házzal  jelentős megtakarítást érhető el: csökken az anyagok ára és az élőmunka nagyságrendje. A papírbeton az építkezés helyszínén házilagosan és olcsón előállítható könnyen beszerezhető alapanyagokból. Hiszen a papírhulladék ára kedvező, a föld és a víz helyben megtalálható, így az anyagköltség minimális, a szállítás pedig nem jelent tényezőt a költségek számbavételénél. A keverés és a szárítás sem igényel különleges technológiát.

Papírbeton ház látványterve (Nagy Tamás)

Kedvező tulajdonságok

Szakértők szerint a papírbeton jó szigetelő, jó a formatartása és nagyon erős. Mind a nyomószilárdsága, mind a húzószilárdsága megfelelő. Nyomószilárdsága homok hozzáadásával növelhető, emellett pedig jó hőszigetelési értéke magas hőtároló képességgel párosul. (Bár nyomószilárdsága a hagyományos betonnak is nagy, de ez csekély húzószilárdsággal párosul, ezért is van szükség gyakran vasalásra.) A papírbeton a papír ásványosítása révén tűz- és vízállóvá, növényi és állati kártevőkkel, penészgombákkal szemben is ellenállóvá válik. Kiemelkedően jó páraáteresztő, azonban védeni kell a nedvességtől, nehogy penészedjen. Mindemellett kicsi a súlya. A papírbeton téglákkal ugyanúgy egyszerű dolgozni, mint az ytonggal: fűrésszel darabolható, formálható. Egyesek szerint kedvező tulajdonságai ellenére azért nem terjedt el, mert túl egyszerűnek és olcsónak bizonyult ahhoz, széles körű reklámozásától nagy megtérülés lett volna várható. Lefordítva: az átlagember járna jól és kevés a profit.

A magyar projekt nyomában

Egy feltaláló csapat különleges adalékanyagot fejlesztett ki, amelynek segítségével a papírbeton technológia gazdaságossá és műszakilag jobbá válhat. Nagy Tamás, a Vízió Építész Műhely tervezőjeennek felhasználásával egy komplex építési rendszert dolgozott ki, amelyből megépíthető egy családi ház is. Kérdésünkre elmondta, hogy az ún. Pilleco projekt során Erdőkertesen szeretnének pár éven belül felépíteni egy 83 nm-es családi házat. A projektet akkor lehet megvalósítani, ha az építőanyag ÉMI-engedélyt kap. Azonban egy új építőanyag bevezetését a piacra mindig hosszú procedúra előzi meg, addig még jó néhány mérés szükséges, többek között a Műegyetemen vizsgálják a rendszer nyomó- és húzószilárdságát. A vizsgálatok sok pénzbe kerülnek, ezért lassan halad a projekt. Akár egy befektető közreműködését is szívesen fogadnák.

A papírbeton ház szerkezete (Nagy Tamás)

Egy különleges massza

Nagy Tamás elmondta, hogy a fejlesztés lényege a hulladékpapírból előállított cellulóz alapú „massza”, amelyhez adalékanyagok hozzáadásával különböző tulajdonságú építőanyag készíthető, így az jobb minőségű az eddig ismert papírbetonhoz képest. Az adalékok összetételének változtatásával előállíthatunk a papírbetonból tartószerkezetet (fal, padló, födém), külső oldali hőszigetelő réteget és belső oldali hőtároló falazatot is. A falszerkezetben 10 cm-es légrést képeznének, ide helyeznék a ház teljes gépészetét és elektromos hálózatát. A fűtés-hűtést a légrés hőmérsékletének szabályozásával oldanák meg. A gyártási technológia hasonlatos a betontechnológiához, hideg gyártással, keverőgépekkel, sablonokkal történik. Az építőelemek kialakítása végleges felülettel készül, így nem szükséges azok vakolása, glettelése, sőt még burkolása sem. Az igényeknek megfelelően az építőelemek felülete akár kő hatású is lehet, vizes helyiségekben pedig vízhatlan felület kialakítására is alkalmas. Az építőanyag hidrofób hatású, így külön vízszigetelés sem szükséges. Előnye még az anyagnak, hogy tízszer jobb a hajlítószilárdsága mint egy átlagos betonnak.

20-30%-kal olcsóbbak lehetnének

Az elsődleges cél tehát egy műszakilag tökéletes „doboz” kialakítása, amely a környezettudatos építésnek megfelelő – és nem utolsó sorban a tulajdonosok számára olcsón, gyorsan felépíthető – épületet eredményez – mondja Nagy Tamás. Majd hozzáteszi: a fenntartási költség az átlagos felhasználót figyelembe véve elenyésző, végső céljuk pedig a teljesen önfenntartó házak létrehozása. További cél, hogy ezt a papírbeton „dobozt” a tulajdonos ízlésének, hangulatának megfelelően alakítsák ki, így ugyanazon alaprajzú épület lehet minimál, mediterrán, vagy akár angol stílusú is. A tervezés harmadik fontos célkitűzése pedig a tulajdonos számára a pénzügyi kiszámíthatóság. Vagyis minden egyes épületnek fix, tervezhető költsége van, nem kell folyamatos stresszben megélni az építkezés idejét, hogy vajon mikor milyen extra költségek merülnek még fel. Összességében így 20-30%-kal olcsóbb házakat lehetne építeni.

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 6.

Mi az, amit az infrapanelről érdemes tudni? Itt van pontokba összeszedve:

1. Nem a levegőt, hanem a környezetében lévő tárgyakat melegíti. Ebből következik, hogy:

  1.1. Hatékonyabb, mint a hagyományos fűtések, szinte azonnali komfortérzetet biztosít.

  1.2. Nem keringeti a levegőt, nincs szálló por. (Tiszták maradnak a függönyök.)

  1.3. A tárgyak egy idő után másodlagos hőkibocsátó objektumokként viselkednek.

  1.4. Az infrapaneleknek nem kell folyamatosan üzemelniük.

2. Lámpa effektus: Hatósugara egy lámpa által bevilágított térhez hasonlít.

  2.1. Minél közelebb vagyunk hozzá, annál erősebb a melegérzet.

  2.2. Le lehet "árnyékolni". Vagyis, a leárnyékolt területre nem jutnak el az infrasugarak. Tehát úgy kell beállítani a panelt, hogy a kívánt teret melegítse, ne lógjanak bele olyan tárgyak, amelyek leárnyékolhatják.

3. Könnyen szerelhető, súlyát tekintve nem nehéz.

  3.1. Nem kell szétverni a lakást ahhoz, hogy egy hatékony fűtésünk legyen.

  3.2. Ha költözik, egyszerűen leszerelheti, és viheti magával a paneleket.

  3.3. Kevesebből jön ki, mint például egy gázfűtés szerelése.

4. Nincs benne mozgó alkatrész.

  4.1. Egyszerű karbantartás.

  4.2. Szinte korlátlan élettartam.

5. Tiszta (zöld energia) felhasználásának lehetősége a későbbiekben, mint például: napelem, szélkerék, stb.

6. Az áram minősége mindig ugyanaz. Nem lehet "hígítani".

7. A fa keret előnyei:

  7.1. Tartós, nem sárgul el az igénybevételtől.

  7.2. Bármikor tetszőleges színre festhető, pácolható, így szinte tökéletesen illeszkedik a környezetébe.

-----------------------------------------------------------------

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat